Ahogy már jeleztem, Zorka születése után új helyen leszünk megtalálhatóak.
Egyelőre nyitott a blog, bárki olvashat minket a következő helyen: (aztán majd meglátom, fontolgatom a zárttá tételt).
http://jankaeszorka.blogspot.com/
Csak egy gyorsat írok, mert semmi erőm. Megvagyunk, még mindig egyben és az orvos szerint valószínűleg ki is húzzuk végig. Csak azt nem tudom, hogy szinte nulla alvással hogyan lehet majd szülni???? Valahonnan sürgősen erőt kell nyernem, mert kb. olyan vagyok, mint a mosott kaka.
Janka már nagyon várja pici tesó érkezését :) Újabban napjában többször odahajol a hasamhoz, puszilgatja, szólongatja, legutóbb a következőt mondta neki:
- "Zoojka, deje ki, nadon nad vagy máj" :)
Hát kíváncsi leszek mikor enged ennek a kedves unszolásnak a kishölgy. Minden esetre hétfőn betöltjük a 37. hetet, tulajdonképpen bármelyik nap érkezhet.
Mivel nagyon szeretem a tippelgetős játékot, akinek van kedve, megtippelheti, mikor érkezik a kisebbik lányunk :) A céldátum június 27, de nagyon bízom benne, hogy annál azért hamarabb kibújik :)
...sajnos nem a szó szoros értelmében, csupán a blogunk hurcolkodik új helyre, egész pontosan a blogspotra. Hiába is próbálkozom, nem tudom innen oda exportálni a bejegyzéseket (ha valakinek van valami tuti tippje, szívesen fogadom!)
Már készítgetem az új helyünket, úgy tervezem, hogy Zorka születése után már oda írok.
A linket természetesen közzé teszem majd itt, hogy akinek van kedve, velünk tudjon tartani :)
Bizony Jankának egyre inkább önálló véleménye van szinte mindenről :) Tegnap este az apja felvette a nemrég vásárolt új alsógatyáját (elég szokatlan, sárga színe van :)), Janka meglátta és a következő módon kommentálta:
- "Ez meg milyen? Ilyen gatát fejvenni...Háááát..."
Tegnap sikerült felvennem, ahogy Zorka kinyomja magát a hasamban :) Eredetileg Jankát akartam felvenni, ahogy olvassa a mesét, de a kisebbik közbeszólt :)
Kérem szépen, egész éjjel ez megy:
...kész, eddig bírtam a huzamos 2-3 órás éjszakai alvásokat. Most viszont úgy érzem, hogy elhagyóban az erőm. Nagyon-nagyon rám férne egy kiadós alvás, csak nem tudom, hogy kivitelezzem.
Először is az a helyzet, hogy Zorka valószínűleg nem olvasta a "Nagykönyv" azon fejezetét, miszerint a pocaklakók ilyenkor a nap 90-95%-ában ALVÁSSAL töltik az idejüket. Erősen bízom benne, hogy vagy ez az eset áll fent, vagy az, hogy elírták és pont fordítva kell lennie. Az nem lehet, hogy kapok még egy túlmozgásos gyermeket (ugye nem????) Merthogy az én kisebbik lányomnál az a csoda, ha éppen nem mozog. De nem ám szolid könyök húzogatást művel ám, hanem iszonyat erővel kifeszíti magát, meg nem áll keze-lába. Az "Akasszuk bele a lábunkat anya bordáiba és feszüljünk neki a húgyhólyagának" című mutatványt az elmúlt éjjel tökélyre fejlesztette.
Komolyan, nagyon szeretem érezni, ahogy mocorog odabent, de azért néha ALUDNÉK is egy keveset...
Aztán hajnal 4-5 magasságában kezdtek odabent elcsitulni a kedélyek, épp el is szunnyadtam, de ilyenkor tutibiztos, hogy valamelyik oldalsó vagy alsó szomszédos lakásban valaki kimegy a wc-re. Méghozzá az a valaki, akinek ventillátor van beszerelve a budijába! Ez a remek kis szerkezet a belépéstől számítva minimum 5 percen át úgy zúg, mint egy éppen felrobbanni készülő kazán. Ezzel egyidőben általában felsír a kisgyerek (totál olyan, mintha a szomszéd szobából jönne, holott nincs is közös falunk a gyerekszobájukkal).
Ezek után cirka 30 perces viszonylagos csend következik, majd kezdődik az élet a szomszédos lakásokban. Kezdetét veszi a köves padlón a székek taszigatása, a wc ventillátor zúgása gyakrabbá válik, a gyerekek fel-le trappolnak, a fürdőben (amelynek fala mellesleg szomszédos a Jankáéval) csobog a víz, zuhanyrózsa csapódik a kádba, valaki orbitálisat tüsszent (egymás után minimum kétszer), majd ha épp tavaszi-nyári hónap van, kéthetente a fűnyíró kistraktor is útnak indul a házunk előtti téren. Sokszor úgy érzem magam, mint valami tömegszálláson. Így élünk mi, ebben a remek tervezésű társasházban, mint valami nagy család. Hát nem csodálatos dolog is ez???
Bocsánat a negatív hangvételű bejegyzésért, de most kivagyok, mint a liba. Per pillanat úgy érzem, hogy ha valaki nem utal be egy kényeztető wellness hétvégére még a szülés előtt, akkor nem tudom hogy fogom túlvészelni az első még ennyit sem alvós időszakot.
Janka hozzám bújva:
- Szejetjek Anya"
- Én is szeretlek. Egyetlen kicsi Jankám.
- Edetlen nad Anám.
:)
Még két hét, és betöltöm a 36. hetet, lassan a finishez közeledünk... Hihetetlen, mennyire gyorsan elrepült az idő. Amikor Jankát vártuk, sokkal nehezebben teltek a napok. Jó-jó, vele feküdnöm is kellett elég sokat, most meg ugye ha kéne se tudnék :)
Pár hete elkezdődött a nagy készülődés, amiben Janka is lelkesen részt vesz. Kimostuk és vasaltuk a sok 56-os és 62-es babaruhát és általában mindent, ami mosható volt (plüss dögök, ágytakarók, huzatok, kókuszmatrac...stb. szerencsére függönyünk nincs). Mosó masa hozzánk képest naplopó fráter, az tuti :) A mosás nálunk úgy történik, hogy Janka beledobja a mosószeres párnácskát a gépbe, majd a ruhákat is segít bepakolni, végül feláll a lavórra és megnyomja az elindító gombot. Egyik nap, mire észhez kaptam, teledobálta a gépet mosószerrel, meg a szekrényéből előszedett tiszta ruhákkal :)
Nagyon várja már, hogy előbújjon Zorka, napjában többször odajön és kéri, hogy: "Húzd fej Zojkát". Ez annyit tesz, hogy emeljem fel a felsőmet, hogy meg tudja puszilgatni a hasam. Annyira megható, amikor odahajol és suttogja neki, hogy "szejetjek". Remélem, ez így is marad :)
A kórházi csomagok is nagyjából össze vannak készítve, még egy-két dolog hiányzik belőlük és Janka roham-csomagját kell majd összeállítani.
Nem bánom, hogy időben elkezdtük a készülődést, így is egyre nehezebben végzem el a dolgokat. Az alvás nem nagyon megy, sehogy nem jó a fekvés, így nappal fáradtabb, türelmetlenebb vagyok.
Viszont ahogy közeledünk a vége felé, egyre többször jut eszembe, hogy vajon fog-e még kisbaba növekedni bennem? Érezhetem-e még valaha, ahogy rugdos? Sokszor nem könnyű a várandósság (pláne a napi injekciókkal), de mégis ez a legcsodálatosabb dolog, amit nőként át lehet élni! Sajnos nagyon sok dolognak másképp kéne lennie ahhoz, hogy biztosan "igen" lehessen a válaszom a fenti kérdésekre. Minden esetre reménykedek benne, hogy egyszer megadatik majd az is, hogy nagycsaláddá válhatunk. Addig is élvezzük majd az életet a két kis Hercegnőnkkel :)
Túl vagyunk a 2. cukorterhelésen és a 32 hetes ultrahangon is. Zorkával minden rendben van, ha lehet hinni a súlybecslésnek (Jankánál bejött), akkor elég nagy bébi lesz. Most nyom kb. 2673 grammot (Janka ugyanekkor volt 2135 g).
És íme egy kép a pocakról:
Ezer éve nem írtam, rendesen el is maradtam, igyekszem pótolni. Az a helyzet, hogy amióta a kisasszony nem hajlandó napközben aludni, sőt, az ágyában maradni sem némi „csendes” pihenőre, nincs szabad 5 percem, hogy nyugodtan leüljek és írjak. Kivéve reggelente, mert mostanában rászokott arra, hogy jó tini módjára fél 9-ig is alszik akár. Az éjjelekre nincs panasz, nagyon rendesen szunyál, reggel 6-7 között kéri a tejcit, aztán még vissza alszik. Én mégsem vagyok valami fitt, ugyanis a másik lányom éjszaka sem pihen odabent túl sokat :). No meg az egyre növekvő hasam is meggátol a megszokott kényelmes pózok felvételében.
Még a 2éves összefoglalóját sem írtam meg, meg szülinapi beszámoló sincs…jaj nekem. No, mindjárt nekilátok és visszadátumozom, hogy szépen sorjában legyenek a történések.
Hihetetlen...Mintha tegnap született volna, és már kész hölgy, ügyes, okos nagylány lett :)
Nagyon sokat finomodott az elmúlt időszakhoz képest. (Szülinapi ajándékként megkaptam tőle az első "igen"-t is :)) Nem mondom, hogy nincsenek rossz napjai, pillanati (dehát kinek nincsenek??). Feltűnően bújós lett, napjában többször jön, hogy: - "Anya, deje ide Jankához", és ilyenkor le kell guggolni hozzá, megölel és mondja, hogy "Szejetjek".
Rengeteget beszél, locsog-fecseg, énekel, mondókázik. Idegenek előtt viszont meg sem mukkan (heh, nem is tudom kire ütött ebben). Nagyon gyorsan tanul, elég párszor elénekelni, elmondani valamit és már meg is jegyezte. Előző életében tuti Szeged környékén lakhatott, mert nagyon sok szót "ö" betűvel mond. Pl.: megeszöm, leteszöm, felveszöm, kiveszöm...stb. Jókat derülünk rajta, olyan aranyosan és következetesen mondja így a szavakat :) És foggalmunk sincs honnan szedte, senki nem beszél így a környezetünkben. Kíváncsi leszek, meddig fog tartani.
Hihetetlen mozgásigénye van, amit itt, a 4. emeleten sajnos nem tud levezetni, így estére (főleg amióta ugye nem alszik nap közben) teljesen fel van pörögve, futkos fel-le ész nélkül. Igyekszem napközben többször is levinni, de az a baj, hogy legtöbbször olyankor is ügyeket intézünk, vásárolunk, célirányosan sietünk valahová, így nem tud szabadon futkosni, játszani. Mit nem adnánk egy kis kertes házikóért, hogy akár egész nap bogarászhasson odakint, veszélytelenül, garantáltan kutyagumi-mentes fűben, amíg én nyugodtan végzem a dolgom. Meg vagyok győződve róla, hogy sokkal kezelhetőbb lenne, kevesebb lenne a hiszti, nem érezné magát annyira bezárva és korlátozva.
Imádja az állatokat, minden apró kis madár, bogár láttán lelkesedik. A növényeket, virágokat is szereti, szívesen bogarászik (bogarászna) odakint, ha nem kéne folyamatosan szólni, hogy "Oda ne menj, mert összepisilték-kakilták a kutyák" (jobb esetben).
Az autózást sajnos nem bírja. Most már nemcsak ordít, mint korábban, hanem rosszul is van, sajnos. Így tulajdonképpen meg vagyunk lőve, nagyon megnehezíti a kiruccanásokat, pedig annyi de annyi helyre szeretnénk elvinni.
Hihetetlen emlékezete van, akár fél éves vagy régebbi dolgokra is emlékszik, emlegeti azokat.
Nagyon várja már a kistesót, napjában többször puszilgatja a hasam, tudja, hogy a babás játékokat Zorkának tettük el, minden nap emlegeti.Remélem ez a szeretet a későbbiekben is megmarad majd :)
Beköszöntött a dackorszak, méghozzá a javából... Csak remélni tudom, hogy Zorka érkezésére valamelyest normalizálódnak a dolgok ezen a téren.
Janka kedvenc szava a "nem", és ennek továbbfejlesztett változata, a "pláne nem". Az "igen" szót én még egyszer sem hallottam tőle! Pedig próbáltam már kiprovokálni :)
A sétálás és lemenetel egy rémálom. Az utcán nem fogad szót, nem engedi, hogy megfogjam a kezét és sokszor életveszélyes dolgokat művel (elszalad, nem áll meg, ha szólok, kiszalad az útra...stb.). Én meg ugye egyre nehezebben tudok fejvesztve rohanni utána, hogy még időben megállítsam...A babakocsira igazából már nem lenne szükség, de mint megmentőmet, hűségesen tolom magam előtt, hogy ha minden kötél szakad, abba bele tudjam kötni a kisasszonyt. (Hogy mi lesz, ha már Zorka használja majd????). Azért reménykedek, hogy addig finomodik a helyzet.
Íme egy videó, igazából nem igazi hiszti, ha csak ennyi lenne egy szavam nem lenne :)
... hogy duplázunk és újra kislányunk lesz :) Éljen!!!! Persze fő az egészség, de azért mégiscsak megnyugtató, hogy nőuralom lesz :) No meg mindig is négy kislányt szerettem volna, a fele már meglesz :)
A neve pedig valószínűleg Zorka lesz :)
Minden rendben van vele, az afp eredménye is kitűnő. Viszont nagyon lent van, kérdezte az ultrahangos nő, hogy nem görcsölök-e és mondta, hogy többet kéne pihennem. Kösssssssssssssz...
Íme a kistesó:

Próbálom tanítgatni Jankának, hogy kit hogy hívnak. Az apja nevét azonnal meg is jegyezte.
-Janka, hogy hívják apát?
- Zótán.
- Milyen Zoltán?
- Apa Zótán :)))
- És téged hogy hívnak?
- Bogaja anyának, Kincse anyának :)
Úgy tűnik a rácsos ágyat végleg eltehetjük a Picurkánknak. Janka a saját döntése szerint már kb. egy hete a "nagylány" ágyat használja. Egyik nap mondta is, hogy a másik a tesóé. Egyem meg a kis szívét, pedig jó ha egyszer-kétszer említettük neki, hogy majd a testvéréé lesz a rácsos.
Úgy érzem egyre inkább kezdi megérteni a tesó-dolgot. Egyik nap mutatta a hasamat, hogy "ott van benne tesó", a műanyag kiskádra is mondta, hogy a tesóé, ha meglátja a legutóbbi 3d-s képet azonnal kiabál, hogy tesó, tesó :)
A délutáni alvásokat lassan, de biztosan kezdi elhagyni. Az elmúlt napokban 2 órás cirkusz és ordítás után aludt nagy nehezen egy keveset. Este pedig minden kezdődött elölről, jobb esetben 10 óra volt, mire elaludt. Tegnap feladtuk a dolgot, hagytuk, hogy ne aludjon ebéd után. Estére már jelentkeztek a túlpörgés jelei, de ez akkor is így szokott lenni, ha rendesen alszik. 9 helyett 8-kor került ágyba, a tejcizést követően magától elaludt, majd egy pisszenés nélkül szunyált reggel fél 8-ig, akkor kapott tejet, majd még visszaaludt fél 9-ig. Hát, ha ez így marad, és a nemalvásért cserébe nem ébred éjjszaka és magától, cirkusz nélkül elalszik este, akkor legyen. Hiányozni fog az az 1-1,5 óra nyugi napközben, de ennek is vannak előnyei. Pl. nem kell a napi programokat az alváshoz igazítani, nem kell napjában kétszer megőszülnöm az altatással járó hiszti miatt, este 8tól van még egy kis szabadidő, nem esek azonnal ájultan az ágyba, mint amikor 10-fél11-re alszik el, és éjjel is alhatunk. Csak maradjon is így :)
Egyébként szinte minden "babás" dolog kezd eltűnni. Egyedül a pelenka maradt még, de amúgy olyan nagylányos már. Túl gyorsan megy az idő :(
Már kb. egy hete érzem, hogy mocorog a kistesó, tegnap este már kívülről is érezhetővé vált a rugdosás. (16+1)
És egy 16 hetes pocak:
A bal oldali listából egy időintervallum kiválasztásával megtekintheted az ahhoz tartozó bejegyzéseket.
